1989 FEBRUÁR 21
S A N D I E G O
MÁRAI SÁNDOR
ISTENEK NYOMÁBAN
Levél Párizsba
részletek
*. . . és akkor megkaptam én is
azt a bizonyos honvágyat a világ után.
Értsd meg jól, ebben minden benne volt,
Magyarország is, barátaim, a kocsma,
ahol három nap múlva este
vacsorázni fogok barátaimmal
Párizsban, a rue de Grenelle-en.
Vannak ilyen honvágyak négy fal között is,
ismered jól; ez az irodalmi honvágy a világ után, . . .
*. . .de amiben én, köztünk szólva, nem nagyon hiszek.
Nem, ez más volt, erőszakosabb,tisztább, őszintébb. . .
* . . .Testi érzés volt ez a honvágy,
egész testemben éreztem a megdöbbenést,
amely, ha kifejezem, ostoba lesz, irodalmi lesz,
nem tudom elég szemérmesen kifejezni:
hogy itt élek a világban. . .
*. . .Nincs nagyobb titok a földön,
mint az emberek vágya az Isten után;
nincs szomorúbb vágy és nincs reménytelenebb. . .
*. . . Minden utazás frivol,hidd el nekem,ezt érzem most is.
Olyan kis fazekakban fő az élet mindenfelé.
Le kell ülni valahol és kifejezni magadat teljesen:
egy könyvvel, kötelességgel, melyet elismersz, egy tettel, . . .
*. . . Azért írok most, mert nem tudom,
ha megjövök, lesz-e módom érdekeset mesélni.
Alapjában keveset láttam; véletlenül néha egy embert;
a tájakat már kezdem elfelejteni;
egypár helyet, ahol az Istenek,
akikben mi ideát hittünk, vagy hiszünk,
születtek, éltek és meghaltak.
No, Isten áldjon , barátom;
vigyázzunk egymásra,
mert szegények vagyunk.
Nápoly
*
ISTENEK NYOMÁBAN
ÚTIRAJZ
Budapest 1927
kép
NAPFOGYATKOZÁS
SAN DIEGO
